Lösz talaj

0.02-0.06 mm szemcsenagyságú, uralkodóan légi úton szállított, hullóporból szárazföldön
lerakódott, jól osztályozott finomtörmelékes kőzet. Erősen porózus, rétegzetlen. A szemcséket
vékony CaCO3 hártya burkolja be.

A lösz és a homok közötti különbségek

Homok és Lösz
Homok és Lösz

1. Eredet és összetétel

  • Lösztalaj:
    • Finom szemcsés, kőzetlisz, többnyire poros agyagból és iszapból áll.
    • Jellemzője a karbonáttartalom, ami semleges vagy enyhén lúgos kémhatást eredményez.
    • Szél által hordott üledékből keletkezett, ezért homogén szerkezetű.
  • Homoktalaj:
    • Durva szemcsés, főként kvarcból áll.
    • Szervesanyag- és agyagtartalma alacsony.
    • Többnyire víz vagy szél által lerakott üledékből alakult ki.

2. Szemcseméret

  • Lösztalaj: Finom szemcsék (iszap és agyag) dominálnak, ami hozzájárul a jó víz- és tápanyagtartó képességhez.
  • Homoktalaj: Nagy szemcsék, amelyek között nagyobbak a pórusok, így gyengébb víztartó képességgel rendelkezik.

3. Vízgazdálkodás

  • Lösztalaj:
    • Jó víztartó képesség, lassabban szárad ki.
    • Mérsékelt vízáteresztő képesség, emiatt hajlamosabb lehet a pangó víz kialakulására.
  • Homoktalaj:
    • Rossz víztartó képesség, a vizet gyorsan átereszti.
    • Hajlamos a gyors kiszáradásra, különösen meleg időben.

4. Tápanyaggazdálkodás

  • Lösztalaj:
    • Tápanyagban gazdag, mert képes megkötni a tápanyagokat a finom részecskék miatt.
    • Ideális mezőgazdasági talaj a termékenysége miatt.
  • Homoktalaj:
    • Szegényebb tápanyagban, mert a tápanyagok könnyen kimosódnak.
    • Szerves anyagok hozzáadásával (pl. trágyázás) javítható a termőképessége.

5. Szerkezet és stabilitás

  • Lösztalaj:
    • Stabilabb szerkezetű, ha kellően nedves, könnyen művelhető.
    • Szárazon porlik, de nedvesen jól formázható.
  • Homoktalaj:
    • Laza szerkezetű, könnyen omlik.
    • Szél és víz eróziójára érzékeny.

6. Termékenység

  • Lösztalaj: Általában termékenyebb, ideális gabonafélék és egyéb növények számára.
  • Homoktalaj: Kevésbé termékeny, speciális növények (pl. szárazságtűrő fajok, gyökérzöldségek) termesztésére alkalmas.

7. Használati szempontok

  • Lösztalaj:
    • Alkalmas szántóföldi növénytermesztésre.
    • Gyakran előfordul Közép-Európában, például a magyar Alföldön.
  • Homoktalaj:
    • Kertészeti kultúrákhoz, például homoki gyümölcstermesztéshez vagy zöldségfélékhez használják.
    • Magyarországon például a Homokhátság területén elterjedt.

Különleges lösz képződmény: a löszbaba

A lösz száraz éghajlaton a növényzetre rárakódó, 0,02-0,05 mm szemcseméretű szálló porból keletkező üledékes kőzet, jelentős mésztartalommal. Ha egy löszös területen az éghajlat nedvesebbé válik, a cseppkőképződéshez hasonló folyamat játszódik le: az esővíz a levegő szén-dioxidjának segítségével a kalcium-karbonátot feloldja (kalcium-hidrogén-karbonát keletkezik), ezt lassan bemossa a mélyebb rétegekbe, ahol a mész újra kiválik és konkréciókat hoz létre: ezek a löszbabák. Sokszor a kiválás a löszben található üregek falán kezdődik meg, emiatt maguk a löszbabák gyakran üregesek lesznek, a belsejükben található törmelék pedig akár azt is eredményezheti, hogy megrázva a babát az csörgő hangot ad.

Löszbaba
Löszbaba

Forrás:
Az üledékes kőzetek képződése – Szakmány György, 2008.