„kadarka – ‘vörös borszőlő; ebből készült bor’.
A szerb-horvát skadarka átvétele. A szóeleji mássalhangzó-torlódást a szókezdő s elhagyása oldotta fel; a később elterjedt kadar változat a kicsinyítő képzőnek érzett szóvég elhagyásával jött létre. Az átvett szóban az albániai Shkodër városnév szerb Skadar változata rejlik.”
Forrás: Magyar Etimológiai Szótár
Skadar
„Bár csak a 18. században bukkan fel a neve, ide tartozik a Kadarka szőlő is. Látni fogjuk, hogy a legkiválóbb magyar kék szőlő, vörös bora tette híressé a magyar vörös bort. Neve Skutaritól, Sztambul kisázsiai városfelétől ered, amely a törökben Üszküdar, a déli szlávban pedig Skadar. Innen e szőlő balkáni skadarka neve, ez alakult magyar ajkon kadarkává.”
Forrás: A magyar gyümölcs, Rapics Rajmund, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1940
Kadar, a főbíró
„Ucsiraltu szerint a kínai forrásokban szereplő hun méltóságnév, a gudouhou fontos hun méltóságnév volt, amelyet ő kutugu-nak rekonstruált. A régi török népeknél a kut szintén méltóságnévként volt ismert, az „iduk kut ” néhány törzsuralkodói címe volt, melynek eredete Clauson nem tisztázott. (Clauson, 1972. 46.) Az Ucsiraltu által áttanulmányozott kínai, és a belső-ázsiai források alapján a kutugu volt a„ főbíró” méltóság a hunoknál. A mongoloknál ez a szó kukuktu formában maradt meg, máig használatos, de ma már főleg a buddhista szenteket jelöli. A régi török nyelvekben a kut szó az Ég kegyeltje volt, de erőt és fenségességet is jelölt. (Clauson, 1972. 594)
A szerző kínai nyelvészekre hivatkozva leírja, hogy a nyugatra vándorló hunok az ’u’ hang helyett inkább ’a’-t használtak, ezért ott a szó katagu, kadagu alakban lehetett jelen. Ez a magyar krónikák által lejegyzett hun történetet más megvilágításba helyezi. Az európai hunoknál ismerjük a kadar méltóságnevet, amelynek eredete tisztázatlan, de a Tarihi Üngürüsz leírásában ismert Kattar fővezér neve, amely a kadar egyik változata lehet. Ipolyi Arnold ősi papbírói intézmény képviselőjét látta benne.( Ipolyi, 1854. 465.) Podharacky szerint a pap értelmű ’kat, kad ’gyök a pártusoknál kat-ousi, amely hasonló a török kad és kade-hez. (Ipolyi, 1854. 466.) A TESz szerint a kadar vagy a kádár szó a hun mondakörből származik, de pontosabb információ nem áll rendelkezésre.(TESz II. 301.) Győrffy György szerint a kadir kazár méltóságnév, amely az Árpád-kori Magyarországon személynevekben, helynevekben és a Kadarkaluz nemzetségnévben maradt fent.(Győrffy, 1986. 293.) A TESz a kadir méltóságnevet bolgár eredetűnek mondja. (TESz II. 302.) A magyar krónikából ismert, hogy a kadar a hunok főbírája volt. Elképzelhető, hogy a kadar szoros kapcsolatban álla keleti hun kifejezéssel, a kudugu-val, hiszen jelentésileg és tartalmilag is nagyon szoros közöttük a kapcsolat.
A Mongolok titkos történetében találunk számos érdekes személynevet és törzsnevet, többek között a kadagint, amely azt jelzi, hogy a későbbiekben az u > a hangváltozás a belső-ázsiai térségben is bekövetkezett. A szó etimológiájának vizsgálata szerintem fontos lehet a magyar őstörténeti kutatások szempontjából is. Megjegyzendő, hogy a bírókra vonatkozó egyéb szakkifejezések, mint a horka, karka, vagy a bíró ismeretlen eredetűnek számít a magyar nyelvészek körében, holott ezek a szavak a korai török szótárakban mind megtalálhatók és jelentésük is egyértelmű, kötődik a magyar szavakhoz is. Mivel a nemzetközi eredmények szerint a hunok alapították meg a belső-ázsiai pusztai államot, a fenti ismeretlen eredetűnek vélt szavak az ő műveltségükhöz tartoznak, de ezeket még alapos nyelvészeti kutatásnak kell tisztázni.”
Forrás: Hun nyelvi kérdések, Obrusánsky Borbála