Lösz talaj

0.02-0.06 mm szemcsenagyságú, uralkodóan légi úton szállított, hullóporból szárazföldön
lerakódott, jól osztályozott finomtörmelékes kőzet. Erősen porózus, rétegzetlen. A szemcséket
vékony CaCO3 hártya burkolja be.

A lösz és a homok közötti különbségek

1. Eredet és összetétel

• Lösztalaj:
  • Finom szemcsés, kőzetlisz, többnyire poros agyagból és iszapból áll.
  • Jellemzője a karbonáttartalom, ami semleges vagy enyhén lúgos kémhatást eredményez.
  • Szél által hordott üledékből keletkezett, ezért homogén szerkezetű.
• Homoktalaj:
  • Durva szemcsés, főként kvarcból áll.
  • Szervesanyag- és agyagtartalma alacsony.
  • Többnyire víz vagy szél által lerakott üledékből alakult ki.

2. Szemcseméret

• Lösztalaj: Finom szemcsék (iszap és agyag) dominálnak, ami hozzájárul a jó víz- és tápanyagtartó képességhez.
• Homoktalaj: Nagy szemcsék, amelyek között nagyobbak a pórusok, így gyengébb víztartó képességgel rendelkezik.

3. Vízgazdálkodás

• Lösztalaj:
  • Jó víztartó képesség, lassabban szárad ki.
  • Mérsékelt vízáteresztő képesség, emiatt hajlamosabb lehet a pangó víz kialakulására.
• Homoktalaj:
  • Rossz víztartó képesség, a vizet gyorsan átereszti.
  • Hajlamos a gyors kiszáradásra, különösen meleg időben.

4. Tápanyaggazdálkodás

• Lösztalaj:
  • Tápanyagban gazdag, mert képes megkötni a tápanyagokat a finom részecskék miatt.
  • Ideális mezőgazdasági talaj a termékenysége miatt.
• Homoktalaj:
  • Szegényebb tápanyagban, mert a tápanyagok könnyen kimosódnak.
  • Szerves anyagok hozzáadásával (pl. trágyázás) javítható a termőképessége.

5. Szerkezet és stabilitás

• Lösztalaj:
  • Stabilabb szerkezetű, ha kellően nedves, könnyen művelhető.
  • Szárazon porlik, de nedvesen jól formázható.

• Homoktalaj:
  • Laza szerkezetű, könnyen omlik.
  • Szél és víz eróziójára érzékeny.

6. Termékenység

• Lösztalaj: Általában termékenyebb, ideális gabonafélék és egyéb növények számára.
• Homoktalaj: Kevésbé termékeny, speciális növények (pl. szárazságtűrő fajok, gyökérzöldségek) termesztésére alkalmas.

7. Használati szempontok

• Lösztalaj:
  • Alkalmas szántóföldi növénytermesztésre.
  • Gyakran előfordul Közép-Európában, például a magyar Alföldön.
• Homoktalaj:
  • Kertészeti kultúrákhoz, például homoki gyümölcstermesztéshez vagy zöldségfélékhez használják.
  • Magyarországon például a Homokhátság területén elterjedt.

Különleges lösz képződmény: a löszbaba

A lösz száraz éghajlaton a növényzetre rárakódó, 0,02-0,05 mm szemcseméretű szálló porból keletkező üledékes kőzet, jelentős mésztartalommal. Ha egy löszös területen az éghajlat nedvesebbé válik, a cseppkőképződéshez hasonló folyamat játszódik le: az esővíz a levegő szén-dioxidjának segítségével a kalcium-karbonátot feloldja (kalcium-hidrogén-karbonát keletkezik), ezt lassan bemossa a mélyebb rétegekbe, ahol a mész újra kiválik és konkréciókat hoz létre: ezek a löszbabák. Sokszor a kiválás a löszben található üregek falán kezdődik meg, emiatt maguk a löszbabák gyakran üregesek lesznek, a belsejükben található törmelék pedig akár azt is eredményezheti, hogy megrázva a babát az csörgő hangot ad.

Forrás:
Az üledékes kőzetek képződése – Szakmány György, 2008.